csak úgy

Most olvastam a Gy. blogját, és megint kedvet kaptam az íráshoz. Azt írja, hogy szerinte nincs tehetsége az íráshoz, szerintem pedig nagyon is van! Úgyhogy ezúton szeretném biztatni, hogy írjon továbbra is, mert kifejezetten elgondolkodtató és mély írások ezek. És nem utolsósorban nagyon viccesek :D
Fura ez a blogírás, mert egyfelől szerepelnék is, másfelől meg nem is akarom, hogy tudják, miről mit gondolok. Írhatnék titkos blogot, álnéven, de az meg nem szereplés... Na mindegy, csak meglesz az arany középút valamikor :)
Zs. elment találkozni, Mírácska alszik. Most van az ún. szabadidőm, amit a következőképpen fogok eltölteni: rendet csinálok, mosogatok, mosok talán egy fürdőszobaszőnyeget mondjuk, meg enni is kéne valamit. Aztán fürdeni. Aztán már tíz óra lesz, én pedig elálmosodom, ahogy nagyjából minden nap. És akkor lefekszem és alszom, és aztán éjjel 2-3 ébredés, és már holnap is van. Azaz ma. Mindig ma van. Ezzel a mélyenszántó gondolattal, valamint apukám versével be is fejezem ezt a bejegyzést - ihlet híján...

Nem várok én csodára,

Majd megteszem magam,

Vagyok holnap királya,

Sajnos, mindig ma van.