2010. július 12., hétfő

A legjobb barátnőmmel sikerült összevesznem. Ill. ő veszett össze velem. Én nem érzem, hogy ekkorát hibáztam volna, hogy szó nélkül hagyja a magyarázatomat, miért nem hívtam fel a hétvégén, amikor hajókáztunk Siófokon, és aztán beúsztunk az idővel és nem mentünk be hozzá. Tény, hogy tényleg nem hívtam fel, ebben igaza van, és igazán, tényleg nagyon sajnálom! Az elmúlt tíz évben voltak hullámvölgyeink, hullámhegyeink, volt amikor én bocsátottam meg neki, most neki kéne. Nekem nagyon sokat számít az ő barátsága, talán az kifejezi, mennyire, hogy a legjobb barátnőmként emlegetem. Akkor is ő volt, amikor elköltözött Londonba. Akkor is, amikor hazaköltözött Ságvárra, és jó, ha félévente egyszer találkoztunk/találkozunk. Most is egy ilyen találka lett volna, de sajnos nem jött össze. Most ilyenkor mi van? Természetesen fel fogom hívni majd inkább este, mert most dolgozik, nem lehet komoly dolgokról beszélni. Sajnálnám, ha nem bocsátana meg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése