Ma családozás volt a fő programpont, nálunk voltak anyukámék, nagymamám. Zsolti dolgozott, és még mindig. De 1 perc múlva bezár és jön :-) Igaz, hogy csak busszal (és az sokkal tovább tart), mert reggel munkába menet, a Margit hídnál defektes lett az első kereke.

Ebéd után Rubin Hotel, befejeztem az összes anyagot, megírtam 1, azaz egy darab kiemelést. Hazafelé dumáltam vagy 3/4 órát K. K.-val, kedden összejövünk egy apróhalra a Dionysosban, ahol már egymillió éve nem voltam, ha jól emlékszem. Majd jól megváltjuk a világot, és beszélgetünk egy jót. Merthogy K. K.-val sem találkoztam úgy igazándiból egymillió éve. De majd most.

Míramacskára anyukám vigyázott, volt sikítós sírás, nemevés, aztán a sírás abbamaradt, és mégiscsak lett evés. Hurrá. Anyukám részéről kis pánikhangulat, de nem vészes.

Mire hazajöttem, apukám által a hűtőbe került egy focilabda nagyságú pöfeteggomba a budakeszi erdőből. Mindjárt nézek a neten recepteket, hogyan lehet elkészíteni. Isteni illata van, és gyönyörű hófehér húsa - vagy mije van a gombának.

Apukám mostanában mindenáron le akar ugrani valahonnan, merthogy szerinte rá nincs is szükség, és egyébként is, az egész élete egy kudarc, stb... Ilyenkor mit kell csinálni vajon??? Lehet, hogy tényleg ilyesmit forgat a fejében...? Komolyan kell ezt venni vagy csak lelki terror (a szokott módon)???