Bedobtak.
Valahonnan.
Magam sem tudom, honnan.
Szemem optikája lassan rányílt a világra:
Idegen vidék.
Aztán kézen fogva vezetgettek,
Szerettek, belémrúgtak, megöleltek,
De hiába minden, jó vagy rossz szándék,
Nekem idegen ez a tájék.
És ti, akiket szintén bedobtak,
Gondolkoztatok már ezen,
Hogy ez a szemét világ van otthon
És mi vagyunk idegen?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése